A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint Kazahsztán kereskedelmi volumene 2022-ben minden idők rekordját döntötte meg – 134,4 milliárd dollárt, meghaladva a 2019-es 97,8 milliárd dolláros szintet.
Kazahsztán kereskedelmi volumene 2022-ben minden idők legmagasabb, 134,4 milliárd dolláros értékét érte el, meghaladva a járvány előtti szintet.
2020-ban számos okból kifolyólag Kazahsztán külkereskedelme 11,5%-kal csökkent.
Az olaj és a fémek növekvő trendje 2022-ben is megmutatkozott az exportban. A szakértők szerint azonban az export még nem érte el a maximumot. A Kazinformnak adott interjújában Ernar Serik, a Kazah Gazdasági Intézet szakértője elmondta, hogy a tavalyi növekedés fő oka az árucikkek és fémek árának emelkedése volt.
Az import oldalon a viszonylag lassú növekedési ütem ellenére Kazahsztán importja először haladta meg az 50 milliárd dollárt, megdöntve a 2013-ban felállított 49,8 milliárd dolláros rekordot.
Ernar Serik a 2022-es importnövekedést a magas globális inflációhoz kötötte, amelyet az emelkedő nyersanyagárak, a járványügyi korlátozások, valamint a kazahsztáni beruházási projektek megvalósítása és a szükségleteit kielégítő beruházási javak vásárlása okozott.
Az ország három legnagyobb exportőre közül az Atirau régió vezet, a főváros Asztana a második helyen áll 10,6%-kal, Nyugat-Kazahsztán régió pedig a harmadik helyen 9,2%-kal.
Regionális kontextusban az Atyrau régió vezeti az ország nemzetközi kereskedelmét 25%-os részesedéssel (33,8 milliárd dollár), ezt követi Almati 21%-kal (27,6 milliárd dollár), és Asztana 11%-kal (14,6 milliárd dollár).
Kazahsztán fő kereskedelmi partnerei
Serik elmondta, hogy 2022 óta az ország kereskedelmi forgalma fokozatosan megváltozott, Kína importja majdnem megegyezik Oroszországéval.
„Az Oroszországgal szemben kivetett példátlan szankcióknak megvolt a hatásuk. Importja 13 százalékkal esett vissza 2022 negyedik negyedévében, míg a kínai import 54 százalékkal nőtt ugyanebben az időszakban. Az export oldalán azt látjuk, hogy sok exportőr új piacokat vagy új logisztikai útvonalakat keres, amelyek elkerülik az orosz területet, aminek hosszú távú hatásai lesznek” – mondta.
A tavalyi év végén Olaszország (13,9 milliárd dollár) vezette Kazahsztán exportját, ezt követte Kína (13,2 milliárd dollár). Kazahsztán fő áru- és szolgáltatásexport-célpontjai Oroszország (8,8 milliárd dollár), Hollandia (5,48 milliárd dollár) és Törökország (4,75 milliárd dollár) voltak.
Serik hozzátette, hogy Kazahsztán többet kezdett kereskedni a Türk Államok Szervezetével, amely magában foglalja Azerbajdzsánt, a Kirgiz Köztársaságot, Törökországot és Üzbegisztánt, amelyek részesedése az ország kereskedelmi volumenéből meghaladja a 10%-ot.
Az EU-országokkal folytatott kereskedelem az elmúlt évek legnagyobbja, és idén is tovább növekszik. Roman Vasilenko, Kazahsztán külügyminiszter-helyettese szerint az EU Kazahsztán külkereskedelmének mintegy 30%-át teszi ki, és a kereskedelmi volumen 2022-ben meghaladja a 40 milliárd dollárt.
Az EU–Kazahsztán együttműködés egy megerősített partnerségi és együttműködési megállapodásra épül, amely 2020 márciusában lép teljes hatályba, és 29 együttműködési területet ölel fel, beleértve a gazdaságot, a kereskedelmet és a beruházásokat, az oktatást és a kutatást, a civil társadalmat és az emberi jogokat.
„Tavaly országunk olyan új területeken működött együtt, mint a ritkaföldfémek, a zöld hidrogén, az akkumulátorok, a szállítási és logisztikai potenciál fejlesztése, valamint az áruellátási láncok diverzifikálása” – mondta Vaszilenko.
Az egyik ilyen, európai partnerekkel kötött ipari projekt egy 3,2-4,2 milliárd dolláros megállapodás a svéd-német Svevind vállalattal szél- és naperőművek építéséről Nyugat-Kazahsztánban, amely várhatóan 3 millió tonna zöld hidrogént fog termelni 2030-tól kezdődően, kielégítve az EU termék iránti keresletének 1-5%-át.
Kazahsztán kereskedelme az Eurázsiai Gazdasági Unió (EAEU) országaival elérte a 28,3 milliárd dollárt 2022-ben. Az áruexport 24,3%-kal, 97 milliárd dollárra nőtt, az import pedig elérte a 18,6 milliárd dollárt.
Oroszország az ország teljes külkereskedelmének 92,3%-át teszi ki az Eurázsiai Gazdasági Unióban, ezt követi a Kirgiz Köztársaság – 4%, Fehéroroszország – 3,6%, Örményország – -0,1%.
Közzététel ideje: 2023. április 11.